Bali 3,2 kilomterre keletre helyezkedik el Jva szigettl, s mintegy 8 fokkal dlebbre az egyenlttl. Kelet–nyugati irnyban a sziget kiterjedse 153 km, szak-dli irnyban 112 kilomter, terlete 5633 km². Legmagasabb pontja a 3142 mter magas Gunung Agung nev aktv vulkn, mely utoljra1963 mrciusban trt ki. A sziget kzps s keleti rszt hegyek alkotjk, melynek a Gunung Agung a legkeletibb tagja. Az 1717 m magas Gunung Batur szintn aktv.
A sziget dli rszn alluvilis sksg tallhat, melyet a sekly folyk ntznek, ezek az ess idszakokban kintenek.
A legfontosabb vrosok kz tartozik a sziget szaki kiktje, Singaraja, amely a gyarmati idkben volt Bali fvrosa, valamint a sziget dli partjnak kzelben fekv jelenlegi tartomnyi fvros s egyben a legnagyobb vros, Denpasar. A fvrostl szakra tallhat Ubud mzeumaival, mtrgypiacval s galriival ktsgtelenl a sziget kulturlis kzpontja.
A futak a sziget partjait kvetik, a szigetet tszel utak fleg szak–dli irnyak. A kzps vidkeken hzd hegyek miatt az utak a gyakran ezek vonalt kvetik. Balin nincs vast.
A szigetet korallztonyok vezik. A dli rszen lev strandok homokja ltalban fehr, mg az szakiak s a nyugaton fekvk fekete homokkal bortottak. Az szakkeleti Padangbai strandjain mindkett megtallhat: a nagyobbik strand fehr, mg a dlebbi sokkal sttebb.
|